Torchlight, avagy Diablo eltitkolt gyermeke

 

A Torchlight 2009. október 27-én támadta meg a boltok polcait. A Runic Games stúdió kezei közül került ki ez az aprócska „csoda”, amely rengeteg meglepetéssel szolgált az akkori játékos közösségnek. A készítők nagy része jelen volt a Diablo és Diablo 2 elkészítésénél, ami eléggé magasra rakta a mércét. Sokan azt emlegetik róla, hogy egy olcsó Diablo utánzat, de ezt mindenki maga döntse el miután kipróbálta. Véleményem szerintem egy önálló játékként is megállja a helyét az RPG-k világában.  Na, akkor másszunk is bele mélyebben.

 

torchlight-51.jpg
A játék sztorija meglehetősen snassz és egyből mindennek a közepébe csöppenünk. Egy harcedzett lány és annak hasonló jó képességekkel megáldott barátjának kell segítenünk megtalálni a mesterüket, aki a sötét oldalon találja meg végzetét. Szerencsére a játékmenet kicsit színesebb, mint a sztori. A jó öreg Diablohoz híven előre adottak a karakterek, amikből nekünk csak ki kell választani a legkézenfekvőbbet. Itt azonban csak 3 hőst kapunk: a destroyer egy tesztoszterontól kicsattanó barbár, aki közelharcban szinte verhetetlen és kicsit konyít a mágiához is. A vanquisher egy ranged (távolsági) karakter, aki csapdákkal és egyéb kedves dolgokkal végzi ki az ellenfeleit, persze mindezek mellett egy nagyszerű zsebmetsző is. A harmadik karakter az alchemist, aki az Ember nevű anyagból meríti erejét, így villámokat és egyéb finomságokat dobál kesztyűje segítségével, persze ez nem minden, képes idézni „szolgákat”, mint például az imádnivaló, de kegyetlen imp, vagy a gőztől fütyülő „robotizált” gólem. A karaktereink mellé választhatunk egy csatlóst is, aki végigkísér minket a bányák mélyén és a végsőkig harcol az oldalunkon. Ez lehet egy hűséges kutya, vagy egy vérszomjas hiúzra hasonlító macskaféle. A játékot a már feljebb említett városban (Torchlight) kezdjük, ahol egyből bele is csöppenünk mindennek a közepébe. A bánya bejáratánál már elkezdődik a szörnyek felaprítása. Szintenként egyre több és erősebb lénnyel futhatunk össze, akik dobálják nekünk a jobbnál jobb tárgyakat, fegyvereket, ékszereket, potikat és természetesen Torchlight hivatalos fizetőeszközét, az aranyat. Persze nem olyan egyszerű ez, mint ahogy azt mindenki gondolná. Az újonnan felvett ruhákat és fegyvereket nem tudjuk azonnal használni, hiszen nem ismerjük azt. Ezeknek a megismeréséhez szükségünk lesz Identify Scroll-ra, ami által beazonosítjuk a tárgyat és viselhetővé „változtatjuk”. A játékban folyamatosan egyre lejjebb haladunk a föld alatt, és itt egy apró érdekesség, hogy az egész labirintust a gép automatikusan generálja, szóval akármerre is tart az utad, biztos jó irányba fogsz menni és nagyon csekély az esély arra, hogy eltévedj. A pályák végén főellenségekbe (Boss) botlunk, akik „csak a testemen át” életfilozófia szerint élnek. Mikor leöltük a nagyfőnököket, akkor a szintek végén egy portál segítségével visszamehetünk a városba, hogy felpakoljuk magunkat új varázslatokkal, vagy csak eladjuk a kalandunk során begyűjtött tárgyakat. A városba visszamehetünk még Town Portal Scroll segítségével, ami azonnal nyit egy kaput, vagy ha mi magunk nem akarunk a portálon keresztül mászkálni, elküldhetjük háziállatunkat is a rakománnyal. A játékban elég sok olyan területet fellelhetünk, ahol horgászengedély nélkül is belógathatjuk a pecabotot a vízbe, és ha elég ügyesek vagyunk, hogy kifogjunk pár gyönyörű halat, akkor etessük meg kis jószágunkkal, például a zamatos Mukfish-t, vagy a Tunnel Shark-ot és máris átalakul egy Goblinhound-á vagy éppen egy Burrower-é. Így felerősítve az állatkánk még masszívabban szállhat harcba a több száz szörnnyel. Mint minden RPG játékban itt is léphetünk szinteket, és az így kapott Skill pontokat szétoszthatjuk a képességeink között. Ám nem csak a tapasztalati szintünk nő, hanem a hírnevünk is, amiért szintén skill pontokat kapunk. Továbbá részesedünk minden egyes szintfejlődés során 5 ponttal, amit szétoszthatunk az erő, ügyesség, varázserő és a védelem között.

 torchlight5.jpg
Essen pár szó a játék mechanizmusáról. Az irányítás körülbelül 5perc alatt elsajátítható, annyira egyszerű, hogy egy 6 éves is könnyedén beletanul. Egyik egérgombbal irányíthatjuk a karaktert, vagy éppen az elsődleges tűzerőt használhatjuk, a másik gombbal varázslatokat szórhatunk ellenfeleinkre. Ezek persze tetszés szerint variálhatóak. A kamera beállás az sajnos fix, viszont van zoomolási lehetőség. A harcrendszer ugyan olyan „primitív”, mint az irányítás. A játék AI-ja (ha valaki nem tudná, a mesterséges intelligenciája a játéknak) sajnos kicsikét butácska, de nem annyira észrevehető, ha például Hardcore módban játszunk. A grafikával szerintem nem lehet vitatkozni, hiszen annyira kellemes és látványos, szinte már meseszerű, hogy ennél nem is kell több. Mind ezek mellett, nagyon kis gépen, akár egy netbookon is képes elfutni. A mentési rendszer nagyon ügyesen lett kitalálva. Nincsenek vendorok vagy checkpointok, ahol muszáj megállni és menteni (hogy utáltam régen a Silver-ben azt, mikor már majd leragadt a szemem és még sehol nem volt mentési pont). Itt lényegében a mentés annyiból áll, hogy fogod magad és kilépsz a játékból. Akármennyire látszólag kerek és egész ez a játék, sajnos, van benne egy óriási mélypont, amit a legtöbben sírva könyörögnének a Runic Gamestől és ez nem más, mint a Multiplayer mód. Annyira érződik a játékon, hogy kívánja a multit! Sajnálatos módon ez kimaradt, de nem kell szomorkodni, hiszen van Diablo 3 (VÉGRE!!!!!!!!) és hamarosan jön a Torchlight 2., amiben nagyobb hangsúlyt fektetnek a többjátékos módra. Volt szó az irányításról, az AI-ról, a harcrendszerről, a grafikáról és a mentésről, de egy dolog még kimaradt: A ZENE! Azért is hagytam utoljára, mert ez fogott meg a legjobban! Annyira fülbemászó és kellemes, hogy dúdolgattam játékközben. A zenét a méltán híres Matt Uelman követte el, aki a Diablo sorozathoz is komponált.

Torchlight-2009-10-30-05-07-32-78.jpg
Összegezve:
A Diablo fanatikusoknak kötelező darab! Akik csak szimplán imádják az RPG játékokat, azoknak is merem ajánlani. Gyermeteg grafikája miatt még a kicsiknek is nagyon jó szórakozást nyújt. Csak azt tudom mondani a negatív jelzők ellenére is, hogy megéri a pénzét (20$!!! kb.: 3-4 ezer Ft.). Jól összetákolt és kellemes órákat nyújt mindenkinek az egész családban!

Hivatalos honlap: http://www.torchlightgame.com/


Itt minden hasznos információ megtalálható, és a játékot kipróbálhatjuk ingyenesen.

Jó Szórakozást Kívánok Mindenkinek! J

Pali bácsi

Pali_bacsi szólj hozzá

A bejegyzés trackback címe:

https://nanoretro.blog.hu/api/trackback/id/tr864575334

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása